Amikor először volt FVF

Ugyan már nem aktuális az első Fashion Video Festival-ról írni, hiszen azóta már a második is lezajlott, DE ha a rendezvény kultikussá és hatalmassá növi ki magát, mint az Oscar-gála és a magyar fashion guruk nemzetközileg is ünnepelt tehetségek lesznek, nos akkor jó lesz majd visszanézni miből lett a cserebogár. 

Egyébként sem lenne etikus a szakdolgozati blokk folyamatosságát csak ezért berekeszteni, hiszen akkor lemarana a cseresznye a tejszínhabról.

FELHÍVOM TOVÁBBÁ A KEDVES OLVASÓK FIGYELMÉT, HOGY BIZONYOS MONDATOK MÚLT IDŐBEN ÉRTENDŐEK, HISZEN A DOLGOZAT 2011-BEN ÍRÓDOTT. AKI ÜGYES, ÚGYIS RÁJÖN.

5. Az első magyar Fashion Video Festival

5.1 Létrehozásának körülményei

A Fashion Video Festival létrejötte elsősorban a két főszervező Baksa Zsófi és Abodi Dóra munkáját dícsérék, de természetesen ennél egy jóval több személyes csapatmunkáról van szó. A teljes listát tekintve: Abodi Dóra divattervező és Baksa Zsófi fashion editor, főszervezők és a FVF tulajdonosai. Kommunikációs ügyek: Sonntag Media (Batta Barnabás). Gazdasági ügyek: Szűrszabó Péter, közgazdász. Image: Colorblind (Misetics Mátyás). Művészettörténész, kurátor: Oltai Kata/ Ludwig Múzeum-Kortárs Művészeti Múzeum. Interaktív installációk: Kiss Bence Ádám. FVF Brand Assistant: Madarász Ildikó. FVF Official Hair Artist: Barsi Balázs. FVF Official Makeup Artist: Kovalik Natasa. A rendezvény a Galmour magazin neve alatt futott.

Nem sokkal a fesztivál megkezdése előtt lehetett először hallani a közelgő eseményről, onnantól kezdve viszont annyira intenzíven, hogy lehetetlen volt nem találkozni vele valamilyen tömegkommunikációs forráson keresztül.

Nagyon izgalmas és minőségi kezdeményezésnek tűnt, hiszen minden megjelenési felület designban egységes és igényes. Saját közösségi oldalán, a facebookon interaktivitást is biztosított, a fesztivál honlapján pedig az alapvető információk mellett egy kedvcsináló kisvideot láthattunk a stáb tagjairól. A honlapról elérhető a kapcsolódó blog is, ami kezdetekben egyéb érdekességeket is közölt. Azért múlt időben, mert a fesztivál lezajlása óta sajnos nem sok új tartalommal bővült.

A FVF honlapja egy jól átlátható, magyarul és angolul is elérhető webside. Részvételi szándék esetén innen lehetett letölteni a jelentkezési lapot is, de máig pontosan megtudhatjuk a szervezők elérhetőségeit, a támogatókat, a fesztivál által kiadott sajtómegjelenéseket és még hírlevélre is felíratkozhatunk.

A fesztivál előtt meghirdetett pályázatra  amatőrök, profik, szakképzettek és képesítés nélküliek is egyaránt pályázahattak. A megmérettetésre szánt 38 alkotást a fesztivál mindhárom napján bemutatták a közönségnek, akik bár csodálhatták, döntési lehetőséget nem kaptak. A zsűri hazai szakmai személyiségekből (Maroy Krisztina/ a Glamour főszerkesztője, Lakatos Márk stylist, Oltai Kata/ Ludwig Múzeum kurátora, Steiner Kristóf/ újságíró, Zanin Éva/ divatkritikus, Martinkó József/ design- és építész kritikus, Fliglauf Benedek/ filmrendező, Pálos Máté/ Prizma filmmagazin főszerkesztője) illetve három külföldi tagból állt (a zsűri elnöke Kathryn Ferguson/ film- és video rendező, Andreas Waldschuetz és AdiaTrischler/ videofilm rendezők), akiknek döntő szavuk volt a bírásálást illetően. Személy szerint nagyon jó ötletnek tartom a külföldi zsűri bevonását a rendezvénybe, ugyanis így elkerülhetővé váltak az olyan esetleges véleményezések, amelyek személyes érdekeltségűek. Tudjuk ugyanis, hogy a divatszakma a világon mindenhol kötelező ismertségeken és szubjektív megítélésen alapul. Nem kevésbé, sőt inkább fokozottan vonatkozik ez kis országunkra, ahol a  kiélezett versenyhelyzet miatt nagyobb súlya van az állásfoglalásnak valaki/ valami ellen és mellett. Az objektív zsűrizés másik nagy előnye, hogy nem ismerik a pályázók szakmai tudását, iskolázottságát, így nem társíthatnak a pályázói névhez egy túl- vagy alulpozícionált képzetet. Pályázói szemszögből nézve tehát egy korrekt versenyen képviselhették az alkotások alkotójukat.