Hetekkel, vagy már talán hónapokkal ezelőtt lettem rajongója a Dürer Kertben Szőke Szabolcs és az Akkezdet Phiai közös munkájának. Igazi zene a fejnek és a léleknek, abból is az a fajta, ami csukott szemmel és élőben a legjobb.
Megelőzve, hogy elkopjon bennem az emlék, tegnap ismét az első sorban ülve hallgattam a zenészeket, elsőként hozzájutva a szavakhoz és dallamokhoz, még mielőtt átlebegett a tömegen. A legutóbbi koncerttől eltérően a trióhoz Szőke Szabolcs, Relazioni Ektar olasz-magyar zenei műhelyének vendégművészei csatlakoztak a Corvintetőn.
Az így hét tagú zenész társulat szépen csengő ütő-, pengetős- és fúvós hangszereit, Szőke Művész Úr sajátos, alkalmanként saját készítésű, egzotikus eszközei egészítettek ki, melyek találóan dolgoztak össze Süveg Márk és Závada Péter underground verselésével. A színpadon megszűnt a generációs vagy kultúrális különbség. Ott csak és kizárólag a nagyon élő zene volt, olyan atmoszférát teremtve, hogy a koncert végén csak tovább akartam ülni merengve, mint egy jó film után a moziban.
Szőke Szabolcs
A Relazioni Ektar magyar és olasz művészei
Akkezdet Phiai
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése