Cukormázas boldogság Sofia Coppola rendezésében

Ismét szakdolgozat csütörtök, Prada után egy kis Dior, annak is az egyik legfinomabb illata a Miss Dior Cherie. A Sofia Coppola rendezte kisfilm és elemzés a folytatásban.

3.4 Dior video elemzése

            Az elegáns nőiesség szimbóluma a Dior. A márka kampányainak szerepői is mindig egyfajta nőtípust személyesítenek meg. Az egyszereplős reklámok a nőre fókuszálnak, akit megcélozni kívánnak és a kifejezés minden eszközével a stílusjegyeire igyekeznek kihegyezni a kampányokat. A Dior házat képviselte már Monica Belucci, Charlize Theron vagy Eva Green, akik szintén a filmszakma elismert nőikonjai.

A Dior háztól választott reklám szereplője ugyan nem filmes érdekeltségű, hanem a fehéroroszországi származású modell Maryna Linchuk. A Miss Dior Chérie, a divatház 2009-ben kiadott parfümjéhez azonban Sofia Coppola rendezett reklámfilmet.

A kevesebb mint egy perces video a fiatal lány egy párizsi napjának részleteit mutatja be különösebb összefüggés vagy történet nélkül. A Szajna partról az édességes boltban, egy ruhapróbán, a parkban, egy hotelszobában, Párizs kis utcáin találjuk magunkat gyors váltásokban, aminek ritmusához jól passzol a játékos zene: Moi Je Joue, Brigitte Bardot hangjával. A parfümhöz hasonlatos rózsaszín színvilág jellemző az egész képvilágra. A meseszerű idillben többször feltűnik az illatos üvegcse, alkalmanként az enteriőrbe beépítve. Ha ez nem lenne elég illatos virágok, színes, édes sütemények és szálló lufik teljesítik ki a harmóniát, miután egy csók is elcsattan. A video végén pedig egy maroknyi luftballonnal emelkedik a lány Párizs fölé, miközben rózsaszín szalagokból betűket formálva jelenik meg az új illat neve. Ez a kép egyébként a parfümhöz kapcsolódó egyik reklámfotó is, egy dekoratívabb Dior ruhával kombinálva.

Részleteire felboncolva szembetűnően soknak tűnik ez a boldog egyensúly, mégis én úgy gondolom egy nagyon hatásos, de egyben szeretnivaló reklámról van szó. Megteremti a hangulatot, az illúziót egy olyan korosztálynak, ami az illathoz passzol. Fiatalos, lendületes, játékos. Ezzel viszont egy új közönséget céloz meg, mivel a Dior korábbi kampányaival egy érett, de szenvedélyes nőtípushoz szólt.

A reklám belekóstol a divatkollekció egyes darabjaiba. A hagyományos szabású, Christian Dior féle konszolidált vonalat képviselő rózsaszín ruha a reklám központi darabja, ami illik a lány karakteréhez. A ruhapróbás képkockánál azonban feltűnik egy ennél sokkal lélegzetelállítóbb darab, egy pink estélyi, ami kizökkent minket abból az érzésből, hogy a nőalak bájos, de túl gyermeki.

A cukormázas képeknek azonban pont annyi időt szántak, hogy belopják magukat a gondolatunkba, megszeressük, de nem csömörölünk meg a látványtól.

Kinek ne lenne kedvére az az életérzés, amit a video közvetít és amit ettől kezdve az illathoz kapcsolunk. Nyári szabadság, fiatalos felhőtlen gondtalanság a luxussal karöltve.

A Miss Dior Cherie illat új arca Natalie Portman, aki ugyan még nagyobb népszerűséget hozhat az új parfümnek, én mégsem tudom összhangba hozni azzal a karakterrel és életstílussal, amit a 2009-es reklámfilmben látunk.

A csütörtöki reggeli: Prada és Dior

Ha csütörtök, akkor megint egy olvasnivaló fejezet a szakdolgozatomból. Mint minden valamirevaló irományban, a gondolkodtató kérdésekre és a kibontakozásra várni kell, de a ráhangolódás ugyanilyen fontos része a befogadásnak. Ennek tükrében a divatvideók előtti utolsó bemelegítőkör a sokszor ambivalens Prada és a nemrégiben John Gallianotól megvált Dior divatnagyhatalmakká alakulásáról olvashattok!

2.2 Prada

           

A Prada közel egy évszázados múltra tekint vissza, mely megalapozta a márka stílusjegyeit. Ahhoz azonban, hogy ez ikonikussá váljon sokat váratott magára. A jelenlegi olasz tervezőnő, Miuccia Prada nagyapja nevéhez köthetőek az első bőrből készült luxus utazótáskák, melyek Prada néven futottak. Az évtizedeken keresztül hol sikereket elkönyvelő, hol a csőd szélén álló brand áttörését a Miuccia által tervezett, pocone vízhatlan nylontáska hozta. Első ruhakollekciójának bemutatására viszont csak 1989-ben került sor, de innentől kezdve már visszavonhatalanul a divatvilág élmezőnyébe lépett. Ruhadarabjai a dolgozó, de vagyonos nő státuszát kívánták képviselni egyszerű, sötét tónusú, de karakteres darabjaikkal. A kiegészítők viszont továbbra is játékos, egyedi darabok voltak, jól kompenzálva az öltözékek komolyságát. A hagyományokat fenntartva a márka ikonikus terméke máig is a Prada táska. Ruhái viszont szenzonról szezonra komoly változásokon mennek keresztül és a legváratlanabb fordulatokkal lepik meg a közönséget. Jó példa erre a legutóbbi tavaszi kampány, mely a szokottól eltérően nemcsak, hogy nem letisztult, de gyümölcs mintázatú ruhái és neonszínekben pompázó boái hivalkodóak és talán a jóízlés határait is súrolják. Ennek ellenére a közönség imádja, hiszen a termékekről felirat nélkül is leolvasható a brandjelzés, ami igen fontos szempont a vevőknek. A kissé talán unalmas és nem is olyan nagy sikerű téli kampány után tehát nagyszerű fogás volt ez a márkától.

Ha már a Chanel internetes kommunikációjáról szó esett, meg kell hogy említsem a Prada hivatalos oldalát is. A www. prada.com a márkához hasonlóan folyton megújuló, az aktuális trend profiljára kialakított. Az oldal kevésbé bővelkedik egyedi tartalmakkal, mint a Chanel blogszerű side-ja, de minden szükséges információ megtalálható rajta és divatvideokban sincs hiány. Az aktuális kampányok megnézhetőek, úgyanúgy, mint a catwalk show-k. Az oldal mégsem teljesen felhasználóbarát, ugyanis nem mindig egyértelműen kezelhető.

A Pradavál kapcsolatos érzéseimet egyszerűen talán úgy tudnám legjobban kifejezni, hogy nagyon olasz. Teljesítményében ugyan ingoványos, de a belüről jövő stílus és minőségi luxusigény nem szorul magyarázatra.

2.3 Dior

            A francia származású Christian Diorról ismeretes a mítosz, miszerint fiatal korában egy jós így nyilatkozott róla: "Az asszonyok áldani fogják, maga pedig általuk fog boldogulni.” 

Dior karrierjét a Pradához hasonlóan nem az öltözéktervezéssel kezdte, hanem kalapterveket készített. A fiatal tervező tehetségére olyan nevek is felfigyeltek, mint Nina Ricci, Balenciaga vagy maga Coco Chanel. Saját divatházát 1946-ban nyitotta meg a francia fővárosban, de az igazi áttörést számára a következő év hozta meg, amikor is bemutatták a tervező nevéhez kapcsolódó ,,New Look” kollekciót. A nőies, kifinomult darabok a háború után nagy sikert arattak. A nőknek igényük volt újra szépnek érezni magukat. A derekat hangsúlyozó, homokóra alakot kölcsönző kosztümkabát, a hosszú, felsliccelt szoknya, a formatervezett kalapok, az elegáns megjelenés a Dior védjegyévé vált. Az első kollekcióhoz hamarosan az első parfüm is csatlakozott, a Miss Dior. Máig a márka nevével fémjelzett parfümök tucatja került piacra.

Ezzel Dior meg is kezdte a világ meghódítását, hamarosan egész nyugaton és az USA-ban is ismerték a nevét.  A sztárvilágot is elbűvölte. Olyan nevek viselték a ruháit mind a filmvásznon, mind az életben, mint Audrey Hepburn vagy Brigitte Bardot. Napjainkig azok a hírességek száma csak növekszik, akik szívesen öltenek Diort, vagy adják az arcukat a márkához. Vegyük csak például a divatház utóbbi kedvenceit Marion Cotillardot vagy Natalie Portmant.

A tervező hagyományait és a Dior kultuszt ma John Galliano viszi előre, akinek sikerült provokatív stílusát és a Christian Dior által lefektetett alapelveket izgalmasan kombinálni. Illetve feltehetőleg a francia divatház angol tervezővel való együttműködése is egy kifizetődő kollaboráció a piaci terjeszkedést tekintve.

A brand marketingje bizonyosan jól működik, hiszen újabb és újabb kampányokat dob piacra különböző fogyasztói rétegeket megcélozva.

A márkaweboldala korrektül felépített, a termékek, a reklámvideok és kampányképek elérhetőek. Mégis inkább tűnik reklámoldalnak, mint kreatív felületnek. Bizonyos menüpontok nem elérhetőek és számomra egy olyan kereskedelmi felület, ami katalógus szerűen mutatja be a brand termékeit. Másik megközelítésből viszont egy olyan honlapnak is tekinthetjük, ami nem akarja magát többnek eladni, mint ami valójában.