Ráhangolódás a magyar divatvideókra

Ugyan észrevétlenül elszaladt fölöttem a csütörtök és nem töltöttem fel az arra a napra esedékes szakdolgozat fejezetet, de aki látta a KlassDSign új termékeit a KlassDSign Tote Bags-t, az tudja min dolgoztunk az elmúlt héten!

Az elmaradt fejezet pótlására itt a következő részlet, az elmúlt három hét divatvideóinak összegzése és ráhangolódás a dolgozat második felére!

3.5 A három divatvideo

         Szándékosan választottam három nagymultú divatház, de három különböző jellegű reklámfilmet elemzésül. Célom volt vele érzékeltetni, hogy hogyan működnek különböző marketing fogások és hogy ezek mennyire tudatosak, de művésziek is egyben.

A Chanel video, a márka arculatának megfelelően örök darab, soha nem megy ki a divatból. Témája, megközelítése a technikától eltekintve nem számít újnak, nem okoz meglepetést. Mégis pont ez a biztos bázis az, ami miatt ma is letesszük a voksunk a Chanel mellett és ami miatt jól működhet a kisfilm is.

A Pradához tartozó reklámvideo, ennek pontosan az ellentéte. A kortársaknak és egy konkrét rétegnek szánt szűk csatorna. Pont a már bevált márka új ötlete és meglepetése jó kereskedelmi fogás lehet. Ebben az esetben azonban ennél sokkal többről beszélünk. Elsősorban magasszintű művészetről. Ha egy brand viszont ilyen magas művészeti értéket képvisel, újra lehisszük neki, hogy termékei is művészi értékekkel bírnak.

A Dior reklámfilmje viszont az, ami szerintem a legjobb egyensúlyban ötvözi az alkotást a marketinggel. Pörgős, hatásos, emlékezetes. Képviselni az eladni kívánt terméket, ugyanakkor esztétikai értékként és professzionális rövidfilmként is művészeti darab.

4. A divat és a mozgókép kapcsolata magyar vonatkozásban

Adott a hazai divatszakma aktuális állása és adott a hazai filmes ipar. Első nekirugaszkodásra az az általános vélemény, hogy tehetségekben mindkét oldalon bővelkedünk, anyagiakban már kevésbé. Szakterületem révén a divatiparról tudok hitelesebben állást foglalni és úgy gondolom a hazai designerek igen nehéz helyzetben vannak. Nem csak azért, mert nem kapnak megfelelő anyagi támogatást és teret a munkájukhoz, de azért is mert a hazai kultúra és az emberek gondolkodásmódja nem erre van berendezkedve. Amit nem hiányosságnak tekintek, egyszerűen az ország történelme, a volt kommunizmus másfajta értékrendszert és kultúrális szokáskört honosított meg.

Ebben a tekintetben a divatvideozásra visszatérve fontosnak találom leszögezni, hogy a nagy brandeknél említett kisfilmek, videok minden esetben nem kevés költséggel jártak. Ugyanakkor dolgozatom elején a divatvideozást, mint költségkímélő új formát említettem az érvényesülés lehetőségeként. Eközött a két út között keresendő talán a megoldás a költséghatékony, de minőségi munka tekintében.

Én úgy gondolom, hazai kísérletek vannak, de a két szakma még nem találkozott igazán össze akármennyire is ez az új tendencia. Pedig korábbi évekről is vannak ilyen jellegű kísérletek. Hajas Tibor 1976-os Öndivatbemutató című kisfilmjének fő gondolatmenete minden bizonnyal nem az öltözködéskultúrán alapszik, mégis teremt egy asszociációt. Király Tamás divattervező kollaborációi viszont sokkal direktebb módon emelik a divatot egy filmes kontextusba. Korábbi munkái főként werkfilm szerűek, a divatbemutatók, munkálatok és gondolatok fázisait kapcsolja össze zenei aláfestéssel. Legutóbbi kisvideoja, a The Nightmare of the Chanel Costume viszont egy újfajta kísérlet. A közel négy perces video egy fekete ruha transzformációjának mutatja be minden mozzanatát.

Werkfilmek és főleg divatbemutatók dokumentációja a hazai porondon is elérhető, azonban Király Tamáséhoz hasonló, konkrét márkához köthető divatvideok eddig nem voltak jellemzőek. Ami számomra azért is érdekes, mert a lehetőségekhez mérten a hazai divatszakma igyekszik magáról nyomot hagyni. Ehhez azonban úgy gondolom nagyobb aktivitásra és újítási szellemre van szükség, mint azoknak a nemzetközi versenytársaknak, akik helyzetüknél fogva jobban pozícionáltak. A digitális váltás és az internet elterjedése lehetőséget ad erre. Ami fontos is, mivel önmarketing nélkül sajnos (vagy talán sokaknak szerencséjére) lehetetlen versenyképessé tenni bárkit a piacon. Az már alapvető követelménynek számít, hogy minden márkához tartozik legalább két internetes fórum. Egy a  saját webside, egy pedig  valamilyen közösségi oldal. Ezek azok a felületek, amiken a márka első lépésben meghatározza és közvetíti a saját üzenetét, formálhatja saját arculatát, hozzáadhat ahhoz az élményhez, amit magáról alkotni kíván.

Ekkor még nem említettem különböző blogokat és más weboldalakat, amik szintén nagyon fontosak az információ gyors áramlásában, nagy segítséget nyújhatnak egy-egy márka vagy alkotó népszerűsítésében a világ bármely pontján.

A saját weboldalhoz hasonló arculatformáló kommunikáció a kampányfotó is, de ugyanilyen ereje lehetne a kisvideoknak is, ugyanis a divatvideok piaci szerepe mind jobban igazolódni látszik, bár mint új tendencia biztosan tartogat még meglepetéseket. Kérdés azonban, hogy van-e tere egyáltalán egy olyan műfajnak Magyarországon, mely egy stabil divatipart feltételez, illetve mennyire tudja szerepét érvényesíteni ott, ahol a piac korántsem jól működik. 

Ezen igyekezett változtatni valamelyest a 2010. novemberében megrendezett Fashion Video Festival, ami Digital Fashion Week and New Media in Fashion módon definiálta önmagát. A következő fejezetekben a rendezvényről, mint új kezdeményezésről lesz szó. Valamint arról hogyan valósult ez meg az elképzelésekhez és a vártakhoz képest.

A divatházak és ,a Chanel'

A héten szerencsére sokat kellett dolgoznom, így sajnos kicsit elmaradtam a színes, kedves, érdekes designos dolgok felkutatásával. De miután ma is csütörtök, íme a következő fejezet a ,Nemzetközi divatházak kisvideói és az első Fashion Video Festival' című dolgozatomból. Ezúttal a divatházakról!

2.Divatházak

Hogy lássunk konkrét példákat is a működő, nagy brandek új kommuniációjára, három nagy divatház kisivideoját válaszottam elemzésre. A Chanel, Prada és a Dior olyan termékeket fémjeleznek, melyeknek első gondolatra nem is lenne szüksége rendszeres reklámokra, hiszen úgyis mindenki ismeri és becsüli a munkájukat. Ennek ellenére azt láthatjuk, hogy minél nagyobb egy brand, annál több munkát és anyagiakat fektet a promotálásba.

A Chanel, Prada és a Dior komoly múlttal rendelkezik, a legalsó lépcsőfokról nőtték ki magukat a ranglétra tetejére, miközben olyan egyedi stílust alakítottak ki, melyet azonnal a márka nevéhez kapcsolunk. Vitatható, hogy könnyebb-e felépíteni a semmiből egy divatbirodalmat abban az időben, amikor a divatszakma még nem számított luxusiparnak, legalábbis nem a mai vonatkozásban. Vagy egyszerűbb-e ma feltűnni egy olyan piacon, mely ugyan tele van konkurenciával, melyek nem kímélik egymást, mégis rengeteg ember áll a háttérben, hogy művészeti, statégiai és marketingfogásokkal segítsenek ebben.

Az általam választott három divatház fejlődésére is röviden kitérnék, mert véleményem szerint fontos azt látni, hogy a kezdő koncepciót megtartva hogyan idomult a brand az éppen aktuális viszonylatokhoz és hogyan alkalmazták az elmúlt három év új műfaját, a fashion videot.

2.1 Chanel

            A Chanel divatház alapítójának, Coco Chanel életét azt gondolom, nem kell bemutatnom, főként, hogy az elmúlt években több könyv és film is boncolgatta a témát. Ami a dolgozatom szempontjából igazán érdekes, az a stílus, és az egyéb Chanel házhoz kapcsolódó termékek és védjegyek, amiknek köszönhetően ma már luxusnak számít. Illetve a kérdés, hogy hogyan ültethető át mindez a mozgókép világába.

Coco Chanel nevét elsősorban a női öltözék megreformálásával hozzuk kapcsolatba. Az 1900-as évek elején a fűzökbe zárt nőknek nagy felszabadulást jelentett az Chanel által megreformált öltözködés, mely a férfi öltözékek elemeit emelte a női divatba. Nem csak fizikálisan jelentett nagy segítséget a női nem számára, de valószínűleg pszichológiai jelentőséggel is bírt a tartalom, ami a nők személyiségét és szabadságát hangsúlyozta.

Ezt követően megjelent a Chanel No.5 parfüm, örök érvényűen az érett nő aromája, ami azóta is a legkeresettebb illat. Majd következett a szintén Chanel nevéhez köthető ,,kis fekete ruha”, ami máig is minden női ruhatár alapkelléke. Ami pedig igazán a márka védjegyeként ismeretes, az az 1950-es években készült Chanel-kösztümként emlegetett tweed darab[1], ami kényelmes, praktikus, elegáns és mára státusszimbólum is egyben.

Coco Chanel láthatóan olyat alkotott a női öltözködésben, amit nehéz lenne elfelejteni. Azonban ahhoz, hogy a mítosz a mai pompájában ragyog, kellett Karl Lagerfeld és az őt körülvevő nagylétszámú csapat, akik mind kreativitásban, művészetileg és marketinges szempontból is fenntartják az előkelő státuszt.

A kollekciók minden szezonban szépen ötvözik a névadótól öröklött hagyományokat a modern nő igényeivel. Ha a szezonális trendek nem is minden esetben hoznak valami felejthetetlen újdonságot, a minőség az évek múlásával változatlan. Maga Lagerfeld személye is elég impozáns ahhoz, hogy  megragadja a figyelmünket és meg is tesz mindent ezért. A Chanel házon kívül rengeteg munkában benne van a keze, a kötelező partik állandó résztvevője, a tervezés mellett fotózik, valamint megjelenése is  összetéveszthetelen védjegyévé vált. Tehetségét pedig senki nem kérdőjelezi meg, hiszen közel harminc éve a brand művészeti vezetője.

Azon felül, hogy a Chanel állandó megjelenési felületeket kap és vásárol, a márka hivatalos honlapja[2] is rengeteg információval szolgál a kötelező tájékoztatáson kívül.

A webside megnyitásakor rögtön kamerán keresztül láthatjuk a párizsi Cambon 31. szám alatt nyílt első üzletét, néhány képkocka segítségével betekintést is nyerhetünk az enteriőrbe. A kategórikusan szétválasztott menük közül is akármelyikre lépünk, képi vagy videós prezentációkkal találkozunk, megnézhetjük a márka legutóbbi catwalk showját is. Legkellemesebb meglepetés akkor ér bennünket, amikor a Chanel News opciót választva a Chanel saját blogján találjuk magunkat. Azon belül is választhatunk témakörönként, vagy megnézhetjük az arhívumot. A Chanel News nem csak híreket közöl, de szinte minden lépéséről kisvideóval tájékoztat, sok esetben Karl Lagerfeld saját munkáin keresztül.

A Chanel divatház azt gondolom rengeteg munkát fektetett abba, hogy jelenlegi pozícióját felépítse és megtartsa. Ettől még ugyan marketingfogásokról van szó sok tekintetben, de emellett állandóan tájékoztat és nyújt annyit a közönségnek, hogy így marad annyira hiteles.

---

[1] http://www.style.hu/hir/Gabrielle-Coco-Chanel/3847/

[2] www.chanel.com